[Három részes cikksorozatban tesszük közzé Gurudev Sri Sri Ravi Shankar észak-karolinai (USA) beszédét, melyet 2014-ben adott közzé. ]
Általában azt hívjuk csendnek, amikor valaki semmit sem mond. Az emberek úgy értelmezik a csendet mint a beszéd hiányát, a mozdulatok, a cselekvések hiányát.
Van a csendnek egy másik szintje, ami egy lépéssel tovább megy. Ez az, amikor a tudatunk nem érdeklődik az őt körülvevő dolgok iránt, hanem befelé figyel. Amikor nem arra figyelsz amit látsz, mondasz, teszel vagy hallasz.
Mi történik amikor látsz? Valamit magadba fogadsz. Ha hallgatsz valamire, vagy szagolsz, érintesz, ízlelsz, akkor is valamit magadba fogadsz. Az öt érzékszervünk mindig valamit befogad, ez mind cselekvés. A csend érdektelenség a cselekvés felé.
Ez nem azt jelenti hogy nem szükséges enni. Egyél, de ne érezd hogy az étel ízletes vagy sem. Egyél, de ne vond bele a tudatodat! Ha a tudatod nem vonódik bele az öt érzékszerv érzékelésébe, akkor egy különleges csendesség jön létre benned és ez a második szintje a csendnek. A tudat befelé vezető útja.
A harmadik szint a teljes egység, amikor semmire nincs szükség, teljes az elégedettség. Amikor minden energiád, minden gondolatod és a tudatod, ami mindig szétszóródik, visszatér a forrásához. Egy-egy mély meditációban talán már felcsillant előtted a tudat teljes csendessége. És ez a csendesség ott lehet veled amikor cselekszel.
Talán most azt kérdezed, minek foglalkozzunk a meditációval, ha lehet aludni is? Azért, mert ha alszol, a tudatod ugyan nem vonódik bele tevékenységekbe, de van fizikai aktivitás, amit alvás közben végzünk. Amikor alszunk, a testünk felfrissül, növekszik, méregtelenít, a sejtek szaporodnak, sokminden történik ilyenkor a testben. Sőt, ez sokkal aktívabban történik akkor amikor alszunk, mint mikor ébren vagyunk. Alvásnál az anyagcserénk aktív, de meditáció közben sokkal kevésbé. Tehát a tested is megnyugszik és a tudatod is megnyugszik meditáció közben. És akkor mi történik? Az értelem felébred. Ez a meditáció eredménye. Ezért lehetsz sokkal gyorsabb felfogású és élesebb eszű a meditáció gyakorlásán keresztül, mert felfrissíti a tudatodat és a testedet egyaránt, így energikus leszel.
Hogy tudd ki vagy valójában, ehhez sok energiára van szükség, ez nélkülözhetetlen. Ahogyan az atomreaktor működéséhez energiára van szükség, hogy még több energiát termeljen. Ugyanígy, hogy minden energia forrására rálelj, energiára van szükséged. Az Upanishad-ban van egy szanszkrit mondás: "Nayam Atma Balaheenena Labhya", vagyis a gyenge ember nem talál önmagára. Ne hidd, hogy testi erőt kéne gyűjteni ehhez, nem! Ez arról szól, hogy energia szempontjából gyenge. És mitől gyengülünk el? Attól, hogy mindig az öt érzékszervünkkel vagyunk elfoglalva.
Ha túl sokat alszol, fáradt és gyenge leszel. Ha túl sokat eszel, szintén fáradtnak érzed magad. Ha egész nap ülsz és focit nézel a TV-ben, hogy érzed magad estére? Teljesen kiszívva! Az emberek filmeket néznek nap mint nap. Mindennapi tv sorozatok, valami izgalmas, valami érdekes, és a sok nézésben elfáradsz. Akik moziba mennek, le kéne őket fényképezni, amikor bemennek és amikor kijönnek. Milyen fáradtak és megviseltek lesznek ott. Vagy ha konferenciára mész, reggeltől estig, vagy esetleg vacsora közben is, az nagyon megterhelő. Valaki előad és alig figyel rá valaki, csak az elégedett, aki beszél, hogy beszélhet. Várja az alkalmat, hogy elmondhassa milyen gondolatai vannak, de nagyon kevesen vevők rá. Az emberek hallgatják és egyre fáradtabbak lesznek. Ez történik sok konferencián. Ha nincs egy kis szünet vagy zene, ha az emberek nem kapnak időt a pihenésre, kimerülnek. Sok olyan professzor vagy értelmiségi van aki energikus és mosolyog? Hát nem. Többnyire fáradtak és megviseltek. A túl sok figyelés szintén elfáraszt.
Akik órákat adnak, rendszerint 10-15 perc alatt melegednek bele a mondanivalójukba. Másfél óránál többet nem beszélnek. Én csak 10-15 percig beszélek, maximum fél óráig, de többet nem. Az emberek nem tudják befogadni. Tehát a túl sok figyelem, hallgatás, nézés, evés kifáraszt. Ha csak együtt vagy valakivel, az is fárasztó. Ezért találkoznak az emberek időnként, aztán meg szétválnak, mivel nem adják meg a szükséges teret maguknak és másoknak. Tisztelnünk kell saját terünket és mások terét egyaránt.
Ha egyszer megtaláltad a középpontodat, ha megvan a lényeg, akkor már mindez nem számít. De akkor is figyelned kell: ne csinálj semmiből túl sokat! De idővel erősebbé válsz és be tudsz fogadni hatalmas energát is, de ezek a lépések vagy szabályok alapvetőek. A csend hazavezet és megadja a szükséges energiát ahhoz, hogy felfedezd ki vagy valójában, hogy felfedezd a boldogságot, örömet, szépséget, és hogy ez mind te vagy.
Ha zaklatott, mérges, szomorú, gyűlölködő vagy irigy vagy - ezek a negatív érzelmek mind azt mutatják, hogy energiahiányod van, és eltávolodtál a középpontodtól. Ez egy nagyon egyszerű egyenlet: ha zaklatott vagy, akkor alacsony az energiaszinted, kevés a prana. Ha van energiád, akkor szóba sem jön a depresszió vagy az idegesség, nem mondod hogy minden rossz és a világ reménytelen.
Ha van energiád, az lelkesedést ad, és így mondhatod hogy ha a világ reménytelen, akkor az egy lehetőség a számomra hogy csináljak valamit, hogy javítsak rajta. Mivel az energia emelkedetté tesz, mindenkit emelkedetté tesz. Ez olyan mint homokból otthont építeni. Felépíted tízszer, összedől tízszer, de legközelebb is készen állsz felépíteni. Nem törődsz azzal mi történt korábban, és ez erőt ad.
[Folytatás következik: Egy íratlan törvény]